Szent Donát tisztelete hazánkban

A szőlősgazdák, szőlőhegyek, különösen a Dunántúlon, a Felvidéken és Erdélyben kedvelt védőszentje Donát, aki a közép itáliai Arezzo püspökeként 362-ben szenvedett mártíromságot. Tiszteletének szülőhelye a barokk kori Németország. Amikor 1652-ben ereklyéit Rómából a Rajna-vidéki Münstereifel városába vitték, a kísérő papot villámcsapás érte, de semmi baja nem történt. A csodát Szent Donát közbenjárásával magyarázta. Tisztelete
a rajnai szőlővidéken gyorsan terjedt.(1) A XVIII. század óta Ausztriában és Magyarországon is elemi csapások, a villámcsapás, jégeső elhárításáért hozzá könyörögtek, emléknapján (augusztus 7.) körmenettel is megtisztelték.(2)
A Donát-tisztelet Székesfehérváron is XVIII. századi eredetű. Öreghegy, a város középkor óta művelt szőlőhegyének legmagasabb pontjára 1733-ban építették a Donát-kápolnát a szőlőművelő polgárság kérelmére.(3) Két harangja közül a nagyobbikat Korherr Ferenc városi tanácsos öntette 1741-ben. Szent Donát, a szentlélek jelképe: a galamb, Mária és a gyermek Jézus feje fölé koronát tartó Szent József képei díszítették. Kettős felirata közül az egyik így szólt: "Az istentisztelet céljára Szent Donátnak ajánlotta Korherr Ferenc." A másik így hangzott: "Donát légy segítségünk a viharban." Ezt a Szent Donátnak szentelt harangot az első világháború idején az egyháznak be kellett szolgáltatni, lőszer céljára beolvasztották.(4) Egészen a második világháborúig Donát napján a székesfehérvári templomokból körmenet indult a szőlőhegyi kápolnához, amelynek időpontját a székesfehérvári újságok is hírül adták. A Fejér Megyei Napló 1921. augusztus 5-ei számában olvashatjuk: "A szőlő hegy búcsúja. Vasárnap aug. 7-én lesz a Szent Donát Kápolna búcsúja. A processzió a belvárosi és a felsővárosi templomokból a 6 órai mise után azonnal indul, hogy a nagy forróság előtt még visszaérjenek." Az Új Fehérvár 1936. augusztus 2-ai híradása szerint: "A Szent Donát kápolna búcsúja vasárnap, augusztus 2-án lesz... reggel fél 8 órakor a szemináriumi és a felsővárosi templomból körmenet indul, amelyhez háromnegyed 8 órakor a Jézus Szíve templom előtt a vízivárosi hívek is csatlakoznak. Az öreghegyi hívek az Aranybulla úti iskolakápolna előtt várják a körmenetet és csatlakoznak hozzá. Kisteleki Antal újmisés fog szentbeszédet mondani és utána nagymise lesz... A kápolna búcsúját délután 3 órakor szentségimádási óra fogja bezárni."
Horváth György (1908-1990) Székesfehérvár-felsővárosi búcsúvezető szerint a két világháború közötti időszakban a "prosecció" a Berényi út, Széna tér, Alsó-Királysor, Budai út, Aranybulla út és a Donát utca vonalán haladva érte el az öreghegyi Donát-kápolnát. Közben a Rákóczi utca és a Gáz utca sarkánál csatlakoztak hozzájuk a szemináriumi- és a Jézus Szíve templom hívei. Útközben templomi énekeket, a Szent Donáthoz szóló éneket énekelték és a rózsafüzért imádkozták.(5) A kápolnánál elénekelték a Máriához és Szent Donáthoz könyörgő éneket is:
Szent Donát napján.
Istennek szent Anyja könyörögj érettünk,
Óh Mária, Krisztus anyja
Téged kérünk, Isten előtt légy szószólónk,
Szent Donátus pátronussal közbenjárónk,
Hogy mentse meg szölleinket jégesőtől,
Dértől, fagytól, mindenféle rossz veszélytől,
Hogy rendelne alkalmatos jó időket,
Bő terméssel áldaná meg szölleinket,
Tekintse meg ezen összegyűlt seregét,
Amely kéri buzgósággal segedelmét.
Az ének szövege megjelent a Steiner Fülöp püspök engedélyével kiadott egyik székesfehérvári imakönyvben is (címe: „A buzgó búcsújáró hívek által búcsújárás alkalmával használt énekek, imádságok és litániák foglalatja.” - Egyházmegyei könyvnyomda, Székesfehérvár, 1900).
A kápolna mellett sátrakat állítottak fel, ahol kegytárgyakat, mézeskalácsot, édességet árultak. Délután a körmenet ugyanazon az útvonalon, amelyen jött, visszatért a városba. A férfiak között akadtak olyanok, akik hazafelé nem csatlakoztak a körmenethez, hanem a pincébe, hajlékba mentek, ahol iszogattak az ünnep örömére. A felsővárosi hívek visszatérve Szent Sebestyén templomukba Te Deumot énekeltek, számukra ezzel ért véget a körmenet. Székesfehérváron a háborús események előtti utolsó Donát-búcsút 1944 augusztusában tartották.  A két világháború közötti időszakban az Öreghegyen dolgozók közül sokan bementek egy-egy rövid imára a Donát-kápolnába. Öreghegy legrégibb épülete, a Donát-kápolna, a második világháború végén a benne tárolt lőszertől felrobbant, 1945 tavaszán teljesen megsemmisült. Helyén az 1990-es évekig csupán egy kőkereszt és egy harang nélküli harangláb állt. Tóth Károly fényképész és Molnár Tibor építészmérnök az 1930-as években, illetve 1940-ben készült szép fényképeit őriztük a Donát-kápolnáról a Szent István Király Múzeumban. A kápolna 1993-94. évi újjáépítéséig csupán az öreghegyi Donát utca neve emlékeztetett Szent Donát több mint két évszázados székesfehérvári tiszteletére. A Schultz István építészmérnök tervei alapján felépített Donát-kápolnát 1994. augusztus 7-én szentelte fel dr. Takács Nándor székesfehérvári megyés püspök. Azóta minden esztendőben megtartják a Székesfehérvár-öreghegyi Szent Donát-kápolna búcsúját dr. Glósz Ervin öreghegyi plébános szervezésével. Az új kápolnában a megyés püspök a jelenlévő papsággal koncelebrált szentmisét mutat be, ahol a szentbeszédben megemlékeznek Szent Donát püspök vértanúról, a szőlőhegyek vihar, villámcsapás, jégeső elleni védelmezőjéről. Mise után az öreghegyi egyházközség, amelyhez a Donát-kápolna 1939 óta tartozik, szerény fogadásra várja a híveket az altemplom előtt létesített kegyeleti helyen. Mivel napjainkra Öreghegy Székesfehérvár legnagyobb kertvárosi lakónegyedévé vált, ezért az újjáépített Donát-kápolna nem csupán a szőlőhegyi kápolna szerepét tölti be: minden szombaton tartanak itt misét, amely a közelben lakók számára a vasárnapi misehallgatást helyettesíti.
A móri borvidéken Csókakő 1772-73-ban épült, majd 1863-66-ban megújított templomának is Szent Donát a védőszentje. Teljesen kiégett a második világháború súlyos harcai idején. Oltárképe, amelyen Szent  Donát áldó-védő kezeit szép szőlőtőkék fölé terjeszti, egészen új, 1986-ban festette a mezőkövesdi Takács István. Csókakőn ma is két napig tart a Donát-búcsú: az augusztus 7-e utáni vasárnap van a vidékiek búcsúja, nagymisével, a meghívott vendégek számára adott ünnepi ebéddel. Búcsúhétfőn tartják a csókaiak búcsúját, a falu búcsúját. Ekkor is ünnepelnek, a munkahelyekre sem mennek be, szabadságot kérnek.(6)
Szent Donát ünnepét időjárás-jósló napnak tartották: "Jön a csókai búcsú, majd lesz eső! Donát hetében mindig vihar szokott Csókára jönni. Vagy jégeső vagy hatalmas zápor. Búcsú hetében mindig jön. A búcsúsok azt mondták, ha búcsú szombatján nem jön meg az eső, akkor egy hónapig nem lesz!" "A csókai búcsú hozza meg az esőt. Búcsú hetében néha akkora vihar szokott lenni, hogy a hegyről lezúduló víz köveket görgetett az utcákon. Az öregek ilyenkor szentelt barkát dobtak a tűzre. Szentelt gyertya fénye mellett imádkoztak. Búcsúhétfőn kellet megkezdeni a szőlősorok kitisztítását. Hétfőn reggel kimentek a hegybe kinyűni a szőlő közé vetett babot. Az előző napi vendégeskedés után sokan alig bírtak fölkelni, de menni kellett. Délután már újból folytathatták az ünneplést. Mindig volt néhány Donát névre keresztelt ember a faluban." – így emlékezett a búcsúra 1990-ben Kalocsai Istvánné 77 éves, Végh Ferencné 67 éves és Végh Donát 63 éves csókakői lakos. Ők énekelték magnetofonkazettára az alábbi két Szent Donát-éneket is:
1.

Ó, Szent Donát. buzgó szívvel köszöntünk ma tégedet,
Győzedelmed emlékére szenteljük ez ünnepet. 
Te, ki Jézus szent hitéért életed feláldozád,
Megnyerted érte mennyekben a vértanú koronát.
2.
Védőszentünk, ünnepeden kérünk téged kegyesen,
Az Istentől kérd mireánk bő áldását szüntelen.
Óvjad jégtől, csapásoktól gyümölcsünket, szőlőnket,
S mi fogadjuk, megjobbítjuk bűnnel terhelt életünket.
3.
Ó, Szent Donát, kérj kegyelmet számunkra az Istentől,
Hogy lelkünket megtisztítsuk a bűn minden szennyétől.
És ezáltal méltók legyünk így az égi áldásra,
Hogy az bőven áradhasson fáradságos munkánkra.

Egykor Donát-kereszt állt a csókakői Öreghegyen. A századfordulón még viharágyúkkal próbáltak védekezni a jégverés ellen. Szent Donát nevét adták a csókakői Magyalos szőlőhegyen felállított viharágyúnak. A várpalotai Donát-kápolnát évtizedek óta nem használják, berendezése, oltárképe elpusztult. Faragott kő ajtókeretének szemöldökén középről jobbra-balra futó leveles, fürtös szőlőinda emlékeztet azokra az időkre, amikor még itt is a jó szőlőtermésért könyörögtek.(7)
Simontornya szőlőhegyén is Donát-kereszt áll, amely Szent Donát ünnepén virággal feldíszítve várta a templomból processzióval ideérkező híveket. Buda 1724-ben Donátot választotta villámcsapás ellen a város védőszentjévé. Emléknapját a budaiak minden esztendőben fényes ünnepség keretében tartották meg.(8) Szent Donát budafoki kőképéről így emlékezett meg Csoma Zsigmond történeti borkalendáriumában: "A német polgárságú budai oldalon, Nagytétény és a Baross Gábor telep határában a Bartók Béla út felett egy magaslaton, az egykori borpincék felett, fehérre meszelt emlékoszlop áll. Ennek szoborfülkéjében Szent Donát domborműve látható. A szobrot valószínűleg a 18-19. század fordulóján állították, és az elmúlt években újították fel. A mészkő dombormű és oszlop előtt, július 14-én ma is szabadtéri misét tartanak."(9)
A badacsonyi borvidéken a csobánci Szent Donát-kápolna közadakozásból épült. Aczél József gyulakeszi plébánosa jegyezte fel róla: "1859. augusztus 21-én Hagen Gottfried kanonok, esperes és tapolczai plébános által felszenteltetett, miután általam szentbeszéd tartatott és a hívek a kápolna mindenkori buzgó gondviselésére szorgalmazva intettek." Kisharangjának súlya 28 kg, felirata: „Szt. Donát könyörgése szöllöinket védelmezze”.(10) 
Egerben 1716-ban a ciglédi szőlőkben Erdődy Gábor  püspök emeltette Szent Donát szobrát. Talapzatára latinul vésték rá Mózes könyörgését: Kiterjesztem az Úrhoz kezeimet, megszűnnek a mennydörgések és jégeső nem lészen. Korábban emléknapján, július második vasárnapján, az egri és Eger  környéki hívek körmenetben keresték fel Szent Donát szobrát. Az elenyészett körmeneti hagyományt a környék népe Dónátbúcsú néven máig emlegeti.
A városból kifelé menet a búcsúsok a „Mindenszentek litániáját” énekelték. A szőlőhegyi szobornál az alkalmai oltárnál misét, majd prédikációt tartottak. Ezt követően a „Jézus szive litániát” mondták a hozzá kapcsolódó imádsággal és az alábbi könyörgéssel: „Imádkozzál érettünk Szent Dónát püspök és mártír! Hogy megmeneküljünk a mennykőtől s égiháborútól. Könyörögjünk! – Irgalmas, örök Úr Isten! kinek kezében vannak az elemek és minden teremtmények, melyekkel tetszésed szerint rendelkezel, téged alázatosan kérünk, hogy a felhők káros erejét eloszlatván, Szent Donát püspök mártír esedezése által tőlünk a veszedelmes mennydörgést, villámokat és minden kártékony fergeteget kegyesen eltávoztatni s mennyei oltalmaddal minket és házainkat, szántóföldjeinket és szőlőinket, mezeinket és kertjeinket megőrizni méltóztassál, hogy Szent Dónát püspök mártír könyörgése által a villámütéstől, jégesőtől, forgószéltől s a fergeteg minden veszedelmétől szabadulván, óhajtott csendességben nyugodtan éljünk és szent nevedet dicsérjük és magasztaljuk. A mi Urunk Jézus Kisztus által. Amen.” A körmenet visszafelé az „Atya, Fiú, Szentlélek” kezdetű énekkel indult el. A XVIII. században a körmenet zenekísérettel, síposokból, trombitásokból és dobosokból álló zenekarral vonult ki a szoborhoz. 1755-ben Eger főbírája a muzsikusoknak személyenként harminchat félicce bort utalt ki végelszámolásként, ezen felül még áldomást is ittak. Huszadik századunk első felében a „Dónátbúcsú” napján a szobor közelében, a Dónát utcában sátrakat állítottak fel, ahol emléktárgyakat, mézeskalácsot, búcsúfiát árusítottak. A körmenetet az egriek az 1950-es években „hagyták el”.(11)
A kolozsvári szőlőhegyen áll Szent Donát kőszobra, amelynek fejét néhány évvel ezelőtt letörték. Kolozsváron a következő mondát mesélik a szoborról: A szőlők tetejében, oda fenn a Hója-erdő alatt áll egy időviselt kőember. Dónát a neve. Réges-régen pásztor-ember volt ez a Dónát. Ott legeltette a juhait az erdőszélen. Egy éjszaka a holdvilágnál észreveszi, hogy a törökök vágják keresztül a hegyet, hogy a Szamost a Nádas terére vezessék s ne legyen a városnak ivóvize. Lélekszakadva fut be a városba. Bezörget a Monostor-kapun s rohan egyenest a városházára. Csak annyi ideje volt, hogy elmondhatta a dolgát. Holtan összerogyott. De a katonaságot hamar összetrombitálták s elkergették az ellenséget. Azután pedig háládatosságból kifaragtatták a Dónát képét s feltették a hegytetőre, az erdő aljába. Még a kőember is minden éjszaka leszáll s körülnéz, hogy nincsen-e valami baj a kedves városban? Azután korsóját a Szamosból megmeríti s úgy tér vissza. Az átvágott hegyet pedig ma is Törökvágásnak híjják.(12)
JEGYZETEK
1 Wimmer O. 1959. 174; Wimmer O. 1995. 105; Weinhold R. 1975. 103.
2 Gugitz G. 1955. 76; Kühnel H. 1985. 20; Bálint S. 1977. II. 165.
3 Siklósi Gy. 1991. 54.
4 Kuthy I. 1938. 4.
5 Varga J. 1988. 37. Horváth György búcsúvezető tevékenységéről bővebben: Varró Á. 1998. 227-232.
6 Gelencsér J. – Lukács L. 1991. 361-362; Béni K. 1999. 102-104.
7 A csókakői adatok egy részét és a várpalotai adatokat Csiszár Attila kapuvári kollégámnak köszönöm.
8 Bálint S. 1977. II. 165.
9 Csoma Zs. 1999. 159-160.
10 Illés M. 1992. 41.
11 Fajcsák A. 1990. 48-50; Fajcsák A. 1992. 249-257.
12 Versényi Gy. 1901. 126.

IRODALOM
BÁLINT S. 1977: Ünnepi kalendárium, I-II. Budapest.
BÉNI K. (szerk.) 1999: A 700 éves Csókakő. Csókakő.
CSOMA Zs. 1999: Szent Vinvétől Szent János poharáig. Magyar történeti borkalendárium örökidőkre. Budapest.
FAJCSÁK A. 1990: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei. Eger.
FAJCSÁK A. 1992: Szent Donát kultusza Egerben. Kutúra és tradíció I. Szerk.: VIGA GY: 249-257. Miskolc.
GELENCSÉR J. – LUKÁCS L. 1991: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. Székesfehérvár.
GUGITZ G. 1955: Fest- und Brauchtumskalender für Österreich, Süddeutschland und die Schweiz. Wien.
ILLÉS M. 1992: Gyulakeszi története a legrégibb időktől 1945-ig. A Lakitelek Alapítvány 1992. évi honismereti pályázatára készült kézirat.
KUTHY I. 1938: A fehérvári Szent Donát kápolna és a szőllőhegyi remeték. Új Fehérvár 1938. július 17. 4. július 24. 3. Székesfehérvár.
KÜHNEL H. 1985: Historisches Museum und Weinbaumuseum Krems a. d. Donau. Schnell Kunstführer Nr. 1557. München – Zürich.
SIKLÓSI GY. 1991: Kara Murtesa pasa tornya és a Szent Donát kápolna Székesfehérváron. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok III. 53-64. Budapest.
VARGA J. 1988: A székesfehérvári Öreghegy és a Donát-búcsú. Közművelődés Fejér Megyében 1988/1-2. 29-38. Székesfehérvár.
VARRÓ Á. 1998: Horváth György (1908-1991), Székesfehérvár–Felsőváros búcsúvezetője. Szentemberek – a vallásos élet szervező egyéniségei. Szerk.: BARNA G. 227-232. Szeged–Budapest.
VERSÉNYI GY. 1901: Erdélyi népmondák. Ethnographia XII. 125-127.
WEINHOLD R. 1975: Vivat Bacchus. Eine Kulturgeschichte des Weines und des Weinbaus. Leipzig.
WIMMER O. 1959: Handbuch der Namen und Heiligen. Innsbruck – Wien – München.
WIMMER O. 1995: Kennzeichen und Attribute der Heiligen. Innsbruck – Wien.
vissza