Ünnepélyes átadás - 2008

ÜNNEPÉLYES ÁTADÁS - 2008. Az Egyesülete másfél év alatt, sokak segítségével felújította a kápolnát, majd november 16-án átadta a hegyi közösségnek. Talán húszan fértek a kis templomba, a többi százhúsz kívülről figyelte az eseményeket. A harangszót követően Ötvös Csilla operaénekesnő Schubert Ave Maria imájával teremtette meg az ünnep magasztos hangulatát. Tavas Gellért plébános úr megáldotta a kápolnát, majd

beszélt annak történetéről, napjainkban betöltött szerepéről. Az ünnepi misét követően Bús Balázs polgármester úr az újjáépítés üzenetéről beszélt, majd a civil közösség elszántságát, kitartását méltatta. Végül Felcsuti László, az Egyesület vezetője mondott köszönetet a támogatóknak, a számtalan adományozónak, és azoknak, akik munkájukkal segítették a több mint 200 éves műemlék felújítását.

A RIADALOM Két éve annak, hogy az őszi „Táborhegyi Szüret” alkalmával rendezett kápolnalátogatáson néhányan repedéseket észleltek az egyébként külsőleg jól karbantartott kápolna falain. A repedések valószínűsíthetően a Farkastorki út megnövekedett teherforgalmának dinamikus hatására jöttek létre. A folyamatos „szétnyílására” utaló jelek gyors és határozott lépésre késztették a szakembereket, akik a falak abroncsolása mellett döntöttek.
 

ÁcsszerkezetA MUNKA Az 1781-ben épült műemlék felújításának szervezését az Óbuda-Hegyvidékiek Egyesületének Vezetősége vállalta fel. Terveket készíttetett, azokat engedélyeztette, pályázatokon való részvétellel, adományozók segítségével megteremtette a pénzügyi alapot és kiviteleztette a kápolnát. A munkát Tavas Gellért atya, az Óbuda Szentháromság Plébánia plébánosa minden lehetséges módon támogatta.
A falak a szétnyílás megakadályozására abroncsot kaptak, új tető és torony készült, a palafedés helyett az eredetinek megfelelő cserépfedés került. Szivárgó viszi el a vizet a kápolna alapja mellől, ami a tető csapadékvizeivel együtt csatornába lett kötve. Talajpárát átengedő téglaburkolat van kívül, belül hézagosan rakott gőzölt fa padló. Mindez azért, hogy ne a falakat károsítsa a talajból szivárgó víz. Új a harang himbája és motorizálva is lett, delenként automatika „harangoz”. Új a kapu és az ablak, a külső vakolat. Új az elektromos hálózat is, és ami a legnagyobb élmény, eredeti színekben restaurálták a kápolna belső díszítőfestését, ami Gedeon Péter munkáját dicséri.
AZ ÜNNEP Rövid harangszó szakította félbe vasárnap délután a gyülekezők beszélgetését, majd Ötvös Csilla operaénekesnő Schubert Áve Mária imájával emelte ki az ünneplő közönséget a profán világ hangulatából.

Tavas Gellért plébános úr megáldotta a kápolnát, majd ünnepi misét mondott. Beszédében felidézte a kápolna történtét, és korunkban betöltött szerepét. Köszönetet mondott a támogatóknak, és a művészi értékű bibliát adott át Felcsuti Lászlónak a felújítás szervező egyesület elnökének, és Kovács Jenőnek, a kivitelezés vezetőjének.

Bús Balázs polgármester úr a hegyi közösség munkáját méltatva elmondta, hogy „Az újjáépítés üzenetet hordoz számunkra. Azt üzeni, hogy a mélyen lévő, szem számára nem látható dolgok valódi értékét a belső tartás, a rendíthetetlenség adja. A talmi csillogás világában, ahol mindent átsző a látvány, ahol a külsőségek válnak elsődlegessé, megálljt kell parancsolnunk hagyományaink, hitünk, kulturális és építészeti emlékeink megőrzésével.”
„Szinte minden új, ami kívülről látható – mondta Felcsuti László. – Mi az, ami eredeti? A kőfalak. Ők tanúskodnak egyedül a múltról. A hegyről ma már eltűntek a szőlőtőkék, az árkok és a vízmosások, eltűntek sajnos a fák is, akik még látták ezt a kort. Egyedül a falak őrzik számunkra a 18. század világát, és reméljük, teszik ezt további századokra”, majd hosszasan sorolta azok neveit, akik adományaikkal jelezték elkötelezettségüket az ügy mellett, megköszönve munkájukat.

Kevesen fértek a kis kápolnába. Az ünnep végeztével azonban mindenki bejuthatott, ahol Kádár József, a kápolna kutatója és szakértője ismertette a felújítási munkák érdekességeit. Az ő szakmai felügyeletének köszönhetően a ma látható műemlék hitelesen őrzi őseink kápolnáját.

Nehéz feladat tőmondatba foglalni a történteket. De ha mégis megtennénk, csupán annyit mondanánk: „múltunk bizonyítékaiból átmentettünk egy darabkát a jövő nemzedék számára, – sokak összefogásával.”