Idén újabb zenei élményben lehet részünk az Óbudai Kamarazenekar koncertjén, barokk és késő romantikus szerzők műveit hallgatva.

Edward Elgar (1857-1934) késő romantikus brit zeneszerző 1893 márciusában írta a három rövid tételből álló e-moll vonósszerenádját. Az eredetileg „éjjeli zenét” jelentő műfaj, a szerenád Haydn és Mozart életművében bukkan fel nagyon gyakran, első sorban fúvós hangszerelésben, hiszen e darabokat többnyire szabadtéren, derűs, nyugalmas éjszakákon szólaltatták meg. Zárt helyiségben a hasonlóan szórakoztató céllal, főként vonósokra írt művek a divertimento (szórakozás) elnevezést kapták. A 19. századra e terminusok elvesztették jelentőségüket és sorra születtek a szebbnél-szebb vonószenekari szerenádok Mendelssohn, Brahms, Csajkovszkij, Dvořák és Elgar „boszorkánykonyhájában”. A koncerten elhangzó művet először privát körben mutatták be, négy évvel később azonban a nagyközönség is megismerhette, és pillanatokon belül Elgar legnépszerűbb kompozíciója lett.

Johann Sebastian Bach (1685–1750) neve a lipcsei Tamás-templom karnagyaként ismert legtöbbünk számára. Életművének jelentős részét valóban az egyház számára írt hangszeres és vokális művek alkotják. Néhány évig azonban Köthenben, Lipót herceg udvarában élt, ahol énekkar ugyan nem működött, viszont kiváló hangszeresek álltak a rendelkezésére. Ebben az időszakban születtek versenyművei (köztük a brandenburgi őrgróf által megrendelt hat koncert), szóló- és kamaradarabjai.  Az olasz concerto műfaját – bár sosem járt Itáliában – Vivaldi munkásságából ismerte, és a kor szokása szerint nem csak egyféle hangszerre írta meg ezeket. Az 1720 körül keletkezett E-dúr hegedűversenynek is megvan a csembalóra (D-dúrban) írt változata. A háromtételes koncert szólistája Renkecz Kálmán. 

Henry Purcell (1659–1695) az olasz és francia stíluselemeket felhasználó angol barokk zene legendás alakja, aki szoros kapcsolatban állt a londoni színházzal. Szövegfestésre épülő, szuggesztív operáiban (mintegy 38 színpadi műben) legtöbbször Shakespeare és John Dryden drámáit dolgozta fel. „Abdelazer, avagy a mór bosszúja” címmel látott napvilágot az a tragédia, amelyben az Abdelazer apját megölő Fülöp király ellen bosszút esküszik a fiú: a királyné szeretője lesz, majd közösen megmérgezik Fülöpöt. A bosszúhadjáratnak azonban nincs itt vége: végül a királyné és maga a mór is életét veszti. Purcell az Abdelazer-szvitben a műfaj-követelte, különböző karakterű és hangulatú tételek segítségével szándékozta megjeleníteni a különös történetet. 
A kamarazenekart ezúttal is a zenekar művészeti vezetője, Gazda Péter hegedűművész-karmester vezényli. A koncertre a belépés ingyenes. 
A koncert után elfogyasztjuk a Hegylakótársaink nagylelkű felajánlásából érkező, kezük munkáját dicsérő házi süteményt, pogácsát. Közben beszélgetésbe elegyedve a művészekkel, megismerhetjük zenekari élet küzdelmeit, szépségeit, örömeit.